Jézus a világ világossága, aki utat mutat a sötétben

December van, Advent,  a várakozás időszaka, s egyben a hangolódás ideje is. Közeledik az Úr Jézus születése, aki fényével beragyogta világunkat. Ez keresztény életünk jelentőségteljes ünnepe. 

Merre vezet a Fény, és merre csalogat a sötétség? Vajon tudunk-e különbséget tenni világosság, fényesség és csillogás között? Tudjuk-e, mi vezet jóra, és mi csábít rossz irányba? Mi az, amire hallgatunk, és mi az, amit elkerülünk? 

Kecskeméti Szent Imre Katolikus Iskolánk diákjainak ennek jegyében rendeztünk lelkigyakorlatot, hogy segítsük őket megérteni, mit jelent Jézust követni, hogyan mutatja az utat nekünk, s mit kell tennünk, hogy üdvösségre jussunk.

A játékos feladatok lépésről lépésre vezették végig  a gyerekeket a lelkinap programján. A szimbolikus akadálypályán végighaladni nem is oly egyszerű, miközben a bekötött szemű diák fülébe súgnak erről is arról is. De döntést kell hoznia, merre halad tovább, és kire hallgat, kiben bízik. Vajon útja közben akadálynak vezeti-e őt a “csábító”, vagy a helyes úton célba ér? Nem mindig a csillogó és a pompás a követendő, és azt is meg kell látniuk, hogy Jézus a maga csendes egyszerűségével világítja be életünket, és mutatja az utat. De ehhez el kell csendesednünk, s az Ünnep jó alkalom arra, hogy lelkiismeret vizsgálatot tartsunk. A felső osztályos tanulók első órában szentgyónásra készültek. A sötétség-világosság témát feldolgozva pedig jobban megértették az ünnep jelentőségét. A beszélgetések elmélyítik a társas kapcsolatokat, rávilágítanak a hibáinkra, képessé tesz bennünket, hogy meglássuk a rossz cselekedeteinket, és bocsánatot kérjünk azoktól, akiket megbántottunk. A gyerekek a világító mécsest (a FÉNYT) vitték oda ahhoz a társukhoz, akivel szemben nem viselkedtek helyénvalón, és bocsánatot kértek egymástól. 

Az alsó tagozatos gyerekek a fény-sötétség témát egy szentjános bogárka mese - történettel dolgozták fel. A kis bogárka egy napon elvesztette a fényét, s útja során mindenkit azzal vádolt, hogy ellopta tőle azt. Sokan segítettek neki a fény keresésében, és sokan akadályozták őt. Mikor pedig a tó tükrében megcsillanó fénysugárban vélte felfedezni saját elveszett fényét, megörült, majd meg is szomorodott, ugyanis a tóra leszálló madarak felkavarták a víz tükrét, és a fény eltűnt. Ilyen lehet a lelkünk is, amikor nem figyelünk Istenre, és zűrzavar van bennünk, nem látunk tisztán.

A drámajátékban a gyerekek is részt vettek, belehelyezkedtek a történetbe, és saját életükben megtalálták azokat a helyzeteket, amelyekre a mese rávilágított. 

A mese végén mécsest gyújtottak. 

Minden osztályban előfordulhat konfliktus a gyerekek között. Akarva, akaratlanul megbánthatják egymást, gyakran lehet nézeteltérés, lehetnek tiszteletlenek, vagy szeretetlenek másokkal. Aki azonban a mécsest a kezébe vette, az a fénytől felbátorodva bocsánatot kérhetett a megbántottól. 

Kreatív programként mindenki készített egy lámpást, majd a fénnyel a betlehemi jászolhoz vonultak a gyerekek, és letették lámpásukat. A fény pedig egyre csak növekedett, erősebb lett. 

Jézus így ragyogja be fényével a világot.

Nagyon meghitt alkalmat töltöttünk együtt.